Beszámoló az idei első hétről.

Hétfő - Első nap, mindig nehéz a kezdés :D Egy bölcsiben kezdek, ahol pillanatokon belül  rá kell jönnöm,hogy szülők nélkül nagy feladat "kizökkenteni" , bevonni a gyerkőcöket. Szeptember óta ismerjük csak egymást - de már legtöbbjük mutogatja a mondókákhoz a kis történeteket. Ma pl. egyenként megtáncoltatták Julcsit - míg én furulyával szolgáltattam a talpalávalót.

Kedd - A Teszveszben szintén szeptemberben indult a Süni. Mára már törzsgárda alakult ki. Múlt héten a pici játszószobában olyan sokan gyűltünk össze,hogy összehúztuk magunkat jó szorosra és úgy sütöttük a nagyinak a túros rétest. Több régi Sünis is csatlakozott hozzánk, így talán még családiasabbak a foglalkozások.

Szerda - Csere a Klébi-Solymár foglalkozások közt. Nekem is furcsa még, de a kettes terem biztosan meghozza a várt hangulatot! Kevesen voltunk, de annál hangosabb "mag" jött össze a második csoportban - így olyan "ne legyen még vége a foglalkozásnak" érzésem volt. Utána kötetlen beszélgetés indult a visszahúzódó gyerekekről. Tetszett ahogy megosztottátok a tapasztalataitokat, Dani anyukája átérezte,hogy más is ugyanebben a cipőben jár...Bárcsak többször lehetne ilyen beszélgetős vége a foglalkozásoknak!!! :)

Szerda du. zeneovi - épp leesett a nagy hó, így a kicsiknek elmaradt a foglalkozás. A nagyokat semmi nem tántorította el a zeneovitól, mivel tudták,hogy januártól intenzíven indul újra a furulya óra. Táblára írtunk (én , később ők) tákat és ti-tiket és nagy élvezettel szálltak be az iskolás játékba. Nem lesz gondjuk a zeneiskolával, már most látom... :)Persze furulyáztunk is sokat. És a tél ünnepen felengedett kívánságlufiról, sokan megsúgták,hogy teljesült a vágyuk! Geri kapott műanyag pajzsot, Dani popsitepsit és Petra pedig Laurának adta az adventi naptárját- mert Laura azt írta a papírra. :) Jövőre is eresztünk lufit a jótevő manónak!

CSütörtök - Tatabányán később kezdődnek a foglalkozások, hogy biztosan odaérjek. Itt is kevesen voltunk mindkét csoportban, de ennek örömére Emi úgy megnyílt, ahogy eddig mióta Sünire járnak (és régi tagok :) )még sosem. Zéti is szárnyra kapott, a többi dalos pacsirta pedig hozta megszokott formáját. :) Tatabányán mindig sok Apuka tisztel meg bennünket, nagy örömömre!

Péntek - új időpont, új helyszín Solymáron. ...az addig üresen óriásinak tűnő terembe sorra érkeztek az anyukák, apukák, nagymamák. Újak, régiek, még régebbiek :) És valahogy összement a terem mire elkezdtük a foglalkozást. :) Remek érzés ilyen sok embert énekre ösztönözni (bár a solymári csapat egyébként is az egyik leghangosabb, leglelkesebb csoport!!) - Mikor az altatót éneklitek odabújva csemetétekhez, unokátokhoz , mindig azt gondolom,hogy olyan varázslatos csoda a zene! Sok, addig idegen ember összejön egy terembe és 10 perc elteltével együtt énekel, mondókázik, nevet és végül keresi rigó mama fészkében a fiókákat...csak úgy csendben, egymásra figyelve. És akkor mindig megtörténik velem a csoda!

Hát így kezdődött a hét, friss dalokkal, régi mondókákkal és Veletek. :)