Hónapokóta a tegnap esti koncertre készültem lelkiekben (és gyakorlásban is persze). Pár éve részese vagyok az "Énekel az ország" rendezvénynek, ahol egy gyakorlással teli (ámde annál több feltöltődést nyújtó) kórustábor után, előadjuk a Művészetek Palotájában a megtanult darabot. Idén Beethoven: Missa Solemnist választotta karmesterünk, amit a mester halála előtt pár évvel írt, már süketen, kissé elborultan...Szerencsére a kezdeti felháborodásomon felülkerekedett a vágy,hogy idén is kiálhassak a 200 fős kórussal és a Dohnányi zenekarral. A szombati napot gethességem miatt kihagytam, mondván a vasárnap a lényeg, addig is gyógyulgatok! Vasárnap nagy lelkesedéssel érkeztem a MUPA-ba, ahol is a 2 órás főpróba után azt éreztem,hogy ráz a hideg és egyre többet köhögök :( Így hát osztottam-szoroztam és megkértem a párom jöjjön értem. Hát gondolom a nagy tömegben senkinek nem tűnt fel,hogy 1 fővel kevesebben állnak a színpadon, nekem viszont nagyon üres (lázasan, ágyban töltött) estém volt :(

Szerda délutánig remélem meggyógyulok! :)

Jobbkedvű témaként találtam Nektek egy játszóteres cikket, aki még nem vérbeli "játszós", jól jöhet:  http://www.nana.hu/index.php?apps=cikk&cikk=39046&fr=balaj