A szerda délutáni zeneovi egyre népszerűbb. Idén a nagyok már iskolába mentek, alig maradt 1-1 törzstag, aki most lépett be a nagycsoportos korosztályba. De pillanatok alatt feltöltődött a csoport új gyerekekkel. Természetesen nagy részük már zenebölcsiről ismerős volt számomra, azért volt köztük akit még nem sikerült teljesen meggyőznöm arról, hogy szép hangosan énekelni szuper dolog :) Ezért is gondolkodtam el rajta,hogy bevállaljunk-e, egy kupac ELTE-s óvónőképzős fiatalt hospitálni. De gondoltam belevágunk. A kicsik nagyon aktívak voltak! Ahelyett,hogy begubóztak volna, hatalma bizonyítani akarással teljesítették a nagy feladatot. Megmutatták a vendégeknek,hogy milyen szépen tudnak énekelni. Ajándékul buborékot is fújtam nekik. :) A nagyokkal nem volt kételyem,hogy ügyesek lesznek, bár a csapat ott is frissen állt össze. Márk kifogta,ezen a napon jött idén először zeneovira és láss csodát, nem csak magasságban nőtt a nyáron! A fiatalember akiből eddig fogóval kellett előcsalogatni a dalokat, egyénileg is olyan tisztán énekelt,hogy nehezen lepleztem meglepetésem! :) A második csapat egyetemista nekem olyan komolynak, talán mufurcnak tűnt (talán csak fáradtabbak voltak) , így a gyerekekkel jól meg is énekeltettük őket . Mi voltunk a zenekar. De jól vizsgáztak és fél percre talán mosolyt is csalogattunk az arcukra.

Fizetségül nem pénzt, hanem csokit kaptunk (minden apróság nagy örömére!!!) Csak azt ne higgyék a gyerekek, hogy minden zeneovi után csoki jár!!!!! :)